Reportazen David da Costa Gusmao
Kada tinan iha 39 mil pessoas mak moris, iha 39 mil husi dadus ne’ebe hateten iha 25 ne’ebe registadu hanesan neonnatosida. Ita tenke rekoinese katak husi 25 ne’e ita laiha serteja , sei hotu-hotu iha 24 horas da uluk ne’e liu tia ona mas ita laiha serteja ida ne’e.
Husi literatura ka publikasaun internasional ne’ebe iha, iha grupu rua mak risku boot atu pratika neonnatosida mak estudante no adolesente hosi idade 12 to’o 16, ida ne’e mak iha risku boot, atu pratika neonnatosida tanba sira mak vunerabel boot atu halai ba iha ne’ebá.
Liu hosi Seminariu ne’ebe organiza hosi Fundasaun Alola konaba kazu soe bebe, Dr. Rui Maria de Araujo iha nia aprezentasaun hateten bainhira ema ida oho bebe ne’ebe foin moris, seidauk liu oras 24 mak bebe mate ne’e bolu neonnatosida maibe bebe ida liu tiha ona loron rua ka tolu mak mate ka oho ne’e bolu infantensídu, labarik ida ne’ebe oho iha tinan ida liu ne’e bolu pilifsida.
Dr. Rui esplika neon-natos ne’e mai husi liafuan litina grego ne’ebe hateten foin moris, infantensídu bainhira ita oho labarik ida husi oras 24 da uluk to’o tinan ida, siginfika labarik ne’e moris mai liu tiha ona oras 24, liu loron ida ka rua mak foin mate ka oho ne’e los tama ona Neonnatisida, maibe nia tama ba infantensídu.
Pilifsida ne’e mai husi liafuan ida filiun katak ona, pilifsida ne’e siginfika oho nia oan rasik, hahu husi tinan ida ba oin.
Nia dehan Maganetude problema neonnatisida nian, iha Estadu Unidos da Amerika tinan ida sira registu por volta 250 kazus neonnatisida, ne’e dadus estatistika ne’ebe publika iha jornais sentifiku sira.
Iha Europa sira halo peskiza ida kona-ba dadus ne’ebe iha, iha tinan 40 nia laran husi 1975 to’o 2001, nia variasi husi 0,07/100.000 labarik ne’ebe moris iha Finlandia no 8,5/100.000 labarik ne’e moris iha Austria.
Konaba situasaun iha Timor-Leste, eiz Ministru Saude ne’e hateten iha Timor-Leste tinan ida ita nia estatistika ne’e hatudu 39 mil ne’ebe mak labarik (kosok koan) moris, 39 mil ne’e foti husi dadus estatistika ninian no Ministeru Saude.
Kada tinan iha 39 mil pessoas mak moris, iha 39 mil husi dadus ne’ebe hateten iha 25 ne’ebe registadu hanesan neonnatosida. Ita tenke rekoinese katak husi 25 ne’e ita laiha serteja , sei hotu-hotu iha 24 horas da uluk ne’e liu tia ona mas ita laiha serteja ida ne’e.
Sei kompara ho nasaun Amerika ho Europa nian ne’e nasaun rua ne’e numeru ne’ebe boot maibe Timor-Leste nafatin iha numeru ne’ebe mak kiik iha kazu infantensídu.
“Kazu neonnatosida iha 25 ne’ebe mate ne’e ema, maibe hare ba iha numeru ne’e ita sei kiik, maibe ita la interven lalais ka la foti medias, nia sai problema ne’ebe boot, entaun aproveita nia sei kiikoan ne’e mak presiza halo esforsu makaas, para kazu ne’e labele sai boot liu tan”, Dr. Rui ho nia esperansa
Dr. Rui aprezenta katak husi literatura ka publikasaun internasinais ne’ebe iha, grupu rua mak risku boot atu pratika neonnatosida mak estudante no adolesente hosi12 to’o 16 idade, ida ne’e mak iha risku boot atu pratika neonnatosida, tanba sira mak vunerabel boot atu halai ba iha ne’ebá.
“Inan sira ne’ebe pratika neonnatosida, bainhira hau tau inan iha ne’e la signifika inan sira mesak mak pratika halo neonnatosida, maibe barak liu akontese iha sosiedade, laos iha Timor deit”, hateten Dr. Rui iha Fundasaun Alola, 25/08.
Dr. Rui hateten problema soe bebe agora aumenta ba beibeik no sosiedade tomak presiza halo buat ruma, Fundasaun Alola ho jovens sira orgraniza grupu ida ne’e, atu hato’o konseitu sentifiku balun kona-ba soe labarik neonnatosida, infantensída no pilifsida no fo mos hanoin balun oinsa atu apoiu, hodi bele halo prevensaun ba oin.
Husu ba sosedade civil sira presiza kria kondisaun diak atu bele apoiu no identifika sedu liu tan ba sira ne’ebe iha risku atu pratika neonnatosida ne’e. Hanesan estudante, adolsente tantu feto no mane, nune’e bele hamutuk ho governu ba oin atu bele prevene lalais ba iha ema ne’ebe atu pratika neonnatosida.
seminariu ne’ebe mak realiza iha salaun Fundasaun Alola, hetan partisipasaun masimu husi eskola sekundariu gerál sira iha Dili no mos Univesidade sira.
