Home Memoria Memória Saudozu Sia-Lesu Eroi Ain-Tanan, Tropa Indonesia Oho Iha Bandeira Hun

Memória Saudozu Sia-Lesu Eroi Ain-Tanan, Tropa Indonesia Oho Iha Bandeira Hun

544
0
Monumentu saudozu Mario da Silva 'Sia-Lesu'. [Foto: Doc. Privadu | 10.12.2021]

Reportajen estudante Klinika Jurnalismu UNTL-UNESCO

“Hau bele mate, hau nia ran bele sulin to tasi, maibé loron ida ema sei buka tuir”. Saudozu Sia-Lesu

Mario da Silva naran kódigu Sia-Lesu, ema oho mate iha bandeira Indonezia nia hun, iha edifísiu Postu Administrativu Hato-udo nia oin, Munisípiu Ainaru iha loron 8 Fevereiru 1984.

Mario da Silva ‘Sia-Lesu’ moris iha Ainaro, Hatu-Mera iha loron 01 Janeiru1935, nia kaben mak Dau-Loi, ne’ebe hari uma kain iha tinan 1960. Sira iha oan hamutuk 12, feto neen, no mana neen. bainhira Indonézia invade Timor iha tinan loron 7 Dezembru 1975, saudozu Mario da Silva nia oan nain 9 mate iha funu laran no hela nain 3  mak sei moris

Saudozu evakua mai iha vila (rende) iha Postu Administrativu Hato-Udo iha tinan 1979, Saudozu Mario da Silva nu’udar ema patriotizmu la haluha nia misaun,  nu’udar ema rezisténsia hodi ajuda ninia maluk funu nain Falintíl  ne’ebé maka halo funu iha ai-laran.

Iha tinan 1983 inimigu kaer toman, hodi hetan torturasaun, kastigu iha munisípiu Ainaru durante fulan lima. Iha loron 7 Fevereiru 1984, militár Indonézia sira hodi fila fali ba Postu Administrativu Hato-Udo, iha loron 8 Fevereiru1984, hodi oho iha edifísiu Postu Administrativu nia oin, iha altura ne’eba militár Indonézia sira halo serimónia boot ida, hodi konvida povu sira husi aldeia ha’at  mai asiste hodi oho saudozu MaSia-Lesu, la tiru maibe hodi ai-tomak mak baku, molok atu baku saudozu hasai liafuan ida katak, “hau bele mate, hau nia ran bele sulin to tasi, maibé loron ida ema sei buka tuir”. Bainhira nia hasai tiha liafuan hirak ne’e, teki-teki ema baku nia kanuruk to’o monu tun ba rai, ema foti hodi hakoi iha bandeira hun, maske hakoir moris deit, maibe nia konsege tahan no liu loron ida mak foin hakotu nia iis.

Tuir oan husi Saudozu, Benedito de Araújo da Silva hato’o sentimentu triste, tanba nia lakon aman ida ne’ebe hetan oho husi inimigu, mate ne’ebe la ho dignu, saudozu fo an ba mate, tanba hakarak ukun rasik-an, bainhira Beneditu hanoin fila fali akontesimentu ne’e, halo matan wen turu, tanba sira lakon aman bainhira sei kiik no husik hela inan faluk iha tempu funu nia laran.

Iha sorin seluk Francisco Soares da Silva, nu’udar oan mane, to’o ohin loron rai hela istória moruk, maske iha tempu ne’eba la asiste direita akontesimentu refere, ne’ebe oho iha bandeira Indonesia nian hun, maibe nia sente oinsa situasaun ne’ebe sira hasoru, tanba marka hela istória moruk iha sira nia moris, lakon aman ida, luta nain husi hela rai ne’e tanba lakohi sai atan ba ukun kolonializmu

Saudozu  wainhira sei moris, hatete ba nia oan sira katak ,“serbisu hanesan atan, han hanesan liurai” signifika katak, halo serbisu barak hanesan vida agrikultór, atu han saida deit sei la falta ba ita. Iha tempu Portugues nian, tuir istoria Munisipiu Ainaru, ema ne’ebe mak reinu  tenke serbisu ba liurai troka malu hanesan Asuliar/hornasa, maibe Saudozu Mario da Silva la serbisu hanesan ne’e, maibe liurai atu han saida deit saudozu  bele fo.

Saudozu Sia-Lesu sempre fo animal hanesan manu ho nia tolun ba liurai sira, hodi selu nia serbisu hanesan hornasa/asuliar. Ida ne’e mak prinsípiu Saudozu Mario da silva (Sia-Lesu) katak lakohi sai atan ba ema ida.

*(Josefino Teti de Araujo Xavier nu’udar estudante UNTL ne’ebe partisipa iha klinika jurnalismu ne’ebe organiza husi UNTL-UNESCO, nune mentor publika nia istoria iha Neon Metin)

Print Friendly, PDF & Email

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here