Reportajen David da Costa
Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN) hamutuk ho Prezidente Tribunál Rekursu (PTR) Afonso Carmona no Ministériu Justisa (MJ) Sérgio Hornai, hato’o Orsamentu Jerál Estadu (OJE) tinan 2026 ne’ebé promulga tiha ona, no konta jerál 2024 nian ne’ebé tama ona iha Parlamentu Nasionál ba Prezidente Repúblika (PR) José Ramos-Horta, tanba ne’e espera tinan oin bele audensia ho Tribunál da kontas.
Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN) Maria Fernanda Lay, hatete, ohin hamutuk ho Prezidente Tribunál Rekursu (PTR) no Ministru Justisa (MJ) hasoru malu ho Prezidente Repúblika (PR) José Ramos-Horta, hodi hato’o orsamentu jeral estadu tinan 2026 no mos konta jerál tinan 2024 nian ne’ebe tama ona iha Parlamentu Nasionál, tanba ne’e tinan oin bele audensia ho Tribunál Kontas.
“Ha’u hanoin oportunidade di’ak tanba natál mós iha ita nia oin, ho mós proximu tranzisaun tinan 2025 ba tinan 2026 oportunidade ne’ebé ha’u rasik hanesan Prezidente Parlamentu Nasionál, mai ho Prezidente Tribunál Rekursu atu hato’o liu-liu liga ho orsamentu 2026 ne’ebé promulga tiha ona, no konta jerál 2024 nian ne’ebé tama ona iha Parlamentu Nasionál, ita espera katak tinan oin ami bele iha audensia Tribunál Kontas, nune’e haree ba konta jerál estadu,” deha Prezidente Parlamentu Nasionál (PPN) Maria Fernanda Lay, bainhira remata enkontru ho Prezidente Repúblika (PR) José Ramos-Horta iha Palásiu Prezidensiál Bairu-Pite, Segunda 15/12.
Nia haktuir, klaru katak iha asuntu seluk ne’ebé mos update ba Prezidente Repúblika ligadu ho komisaun rekrutamentu ba juis Supremu Tribunál Justisa ne’ebé nia prosedimentu, sei halo eleisaun iha Parlamentu Nasionál kandidatu rua, ne’ebé mai fó hatene hela ba Prezidente Repúblika no mos Inkluidu estabelesimentu edifísiu nune’e sira hala’o sira nia servisu no mós prosesu selesaun ba juis no Tribunál Rekursu ho desmaragadores.
Maibé, desmaragadores sei hein governu mak sei hato’o alterasaun ba estatutu majestradu, nune’e halo selesaun. Ne’ebé sei hato’o progresu, posivelmente tinan oin, fulan Janeiru mak foin hala’o ninia prosedimentu hotu-hotu, tanba orsamentu ba tinan oin.
Nune’e mos Kandidatu rua hein eleisaun aban Tersa-feira (16/12), iha Parlamentu Nasionál. Tuir lei kandidatu na’in rua husi Parlamentu Nasionál, klaru katak kandidatu sira ne’e mai husi ne’ebé, aban iha Parlamentu Nasionál bele asiste tanba públiku, sei hala’o sekretu, se liu ida ne’e mak sai kandidatu, se la liu hili seluk.
“Ne’ebé ha’u labele antesipa hodi fó hatene, se nia la liu nusa. Ne’ebé ha’u hanoin hein de’it rezultadu aban sei iha eleisaun, antes ha’u pronunsia ne’e la loos,” dehan PPN Lay.
Alende ne’e mós Prezidente Parlamentu Nasionál, Maria Fernanda Lay hatete iha semináriu ne’e klaru tebe-tebes, ne’ebé iha ne’eba presiza 2/3 hodi halo alterasaun ba Konstituisaun, mas PPN nia preokupasaun mak ne’e, iha momentu ne’e panelista sira ko’alia, serake Konstituisaun la di’ak hotu kedas ka iha artigu balun mak halo konfuzaun.
“Ne’ebé ha’u hanoin ne’e semináriu sei hetan fidback husi matenek na’in sira iha Timor, liu-liu konstitsionalista sira, ema sira ne’ebé ho maturidade sufisiente nune’e bele fó input ne’e ba Parlamentu Nasionál, la’ós tur-tur ami ba halo de’it alterasaun ba Konstituisaun,” nia subliña.
Tanba ne’e Presiza iha konsensus, mais prosesu ne’ebe hanoin iha ona nia tratamentu legais ne’ebé se kumpri no halo, iha votasaun mak koordena ka la konkorda ne’eba determina ida ne’e demokrátiku.
“Foin mak semináriu ha’u labele temi to’o iha ne’eba, tanba konsensu ne’e entre la’ós iha Parlamentu Nasionál de’it, iha todos komponente estadu, ne’ebé la’ós papél Parlamentu Nasionál nian de’it. Maibé agora husu to’ok ba Bankada opozisaun mak ha’u hanoin ita boot sira haree iha semináriu ne’e rekuza atu tur hamutuk ho Bankada Governu atu hato’o sira nia hanoin,” nia afirma.
Tanba Iha momentu ne’e partidu Khunto, PD ho CNRT, agora PLP ho Fretilin lakohi tur iha ne’eba, ida ne’e hatudu saida. Tanba momentu iha semináriu ne’e halo intervensaun maibé líder sira laiha oin ida.
“Iha ha’u nia intervensaun momentu iha semináriu ne’e ha’u hatete líder ida tenke tur iha meja mak ita hatete líder, nune’e ko’alia, se ita la ko’alia liu husi saida. Tanba ne’e mak ha’u hanoin media tenke halo didi’ak asuntu sira ne’e nune’e labele husu de’it mai ha’u, husu to’ok komponente hotu-hotu estadu nian, iha vontade ne’e ka la’e,” nia esplika
Nia esplika liu tan, “Ha’u hanoin media mak hakerek krítika liga ho ha’u, liga ho semináriu ida ne’e, ne’ebé ha’u hanoin tor semináriu nian klaru tebe-tebes, konvida ema hotu nune’e fó sira nia hanoin,”
Maibé agora aut put husi semináriu ne’e saida? seidauk iha relatóriu, mais klaru katak sei haree nia prosesu vontade ne’e iha ka la’e, tanba ne’e hanoin iha ne’eba sei haree figura. Klaru katak tinan oin posibilidade sei halo tan semináriu, la’ós umavez só loron ida de’it.
