Reportajen David, Adroaldo, Agustina, Joselina
Timoroan ida, NB, laos naran loloos, bainhira hakat ba Nusa Tenggara Timur – Kupang hodi pasa ferias iha Kupang iha Dezembru – Janeiru 2023, hasoru problema tanba teki-teki iha ema nain rua ho jeitu hanesan Polisia Indonesia nian mai hasoru iha hotel on The Rock iha Janeiru 2023, husu atu check kareta ne’ebe uza ba Kupang, sira aprezenta an katak sira husi kompañia naran Adira, no sira hakarak atu prende kareta mak NB lori.
Bainhira Neon Metin halo entrevista ho Domingas laos naran loloos, afirma katak ema nain rua ne’ebe aprezenta an katak mai husi kompañia Adira iha Jakarta hateten katak kareta ne’ebe uza mai husi Timor, kareta nee lakon kleur ona, husi tinan 2018 kedas.
“Ema nain rua ne’e dehan husu kompañia Adira no atu tahan kareta. Hau dehan ba sira objetivu saida mak imi koalia hanesan ne’e, sira dehan kareta ne’e ami buka kleur ona husi tinan 2018, agora mak ami foin hetan fali iha hotel ne’e, ho evidénsia entaun ami tenke tahan kareta husi maun ho mana (koalia iha lian Indonesia)”, esplika NB ba Neon Metin iha nia serbisu fatin.
Ema nain 2 ne’ebe konfesa ba NB katak husi kompañia Adira esplika katak kareta ho marka Fortuner ho nia produsaun iha tinan 2016, ne’e iha hela problema nia laran katak rejistu hanesan kredit no la selu kredit dezde tinan 2018.
Ema sira ne’e kontinua esplika ba NB nune’e, “kareta iha hela problema tanba nia rejistu hanesan kredit dezde tinan 2018, ema javanés ida nian, nia sosa iha tinan 2018 ho folin Rp. 500 juta maibé nia la konsege selu iha tempu ne’eba, entaun kareta ne’e lakon, ohin ami hetan iha hotel ne’e entaun ami hakarak tahan kareta ne’e”.
Husi esplikasaun ema nain rua ne’ebe obriga NB hodi entrega kareta ba sira, maibé NB mos iha razaun forte hodi la entrega kareta tanba sira mos iha dokumentu legal husi governu Timor-Leste no iha faktu kareta ne’e sosa iha dealer faan kareta.
Situasaun hahú manas, no laiha konkordánsia, nune’e deside lori ba edifísiu polisia nian iha Kupang. Ema husu atu hato’o keixa konaba kareta ne’ebe durante ne’ebe lakon, maibe polisia iha Kupang halo konfirmasaun ba sira ne’ebe tenta atu foti karreta, katak antes hatama ona keixa konaba kareta lakon? Maibe sira hatan dehan lae, nune Polisia mos esplika ba sira katak kareta husi Timor-Leste ho uza númeru lisensa (plat) Timor-Leste, inklui ho dokumentu ne’ebe kompletu no legal.
Tuir informasaun ne’ebe Neon Metin rekolla katak karreta ne’ebe hola husi Indonesia sempre hasoru problema iha fronteira Batugade no iha Kupang, tanba kauza husi kareta husi Indonesia ne’ebe lakon no deskonfia ema faan mai Timor-Leste.
Neon Metin halo konfirmasun ho alfándega Timor-Leste konaba kazu ne’ebe akontese ba timor-oan sira, bainhira lori kareta tama Kupang, no informasaun ne’ebe publika iha Media Indonesia konaba kareta tama ilegál mai Timor-Leste. Ba Neon Metin, Diretor Operasaun Autoridade Aduaneru, Armindo dos Santos informa katak konaba kareta ida ne’ebe tama iha territóriu Timor-Leste , sempre mai ho dukumentus kompletu, ou kareta balun hateten katak ilegal, kareta ne’ebe tama ilegal iha Timor-Leste ne’e halo kontrola másimu, “parese iha maibé ha’u nia hanoin mínimu, motor mak barak tanba ki’ik, entaun ema bele leba de’it husi fronteira mak tama mai iha territóriu Timor-Leste, mezmu ita iha PNTL, F-FDTL no Alfandega. Iha fronteira ne’e kontrola makas. Mas kareta kuandu tama nia sei liu husi dalan ida, to’o agora seidauk nota informasaun ida ne’ebe dehan katak ka seidauk iha ema ruma mai halo kazu, katak ami sosa karreta tiha depois ami ba fali Indonesia, iha Indonesia prende”.
Diretor Armindo hatutan kareta sira ne’ebe mak volta mai iha territóriu Timor-Leste, tuir dekretu lei numeru 30/2011 kotuk nian, iha mudansa mos ba dekretu lei númeru 64/2022, hatete klaru katak kareta ne’ebe mak importa mai Timor-Leste, presiza aprezenta mai Alfandega iha Timor-Leste mak Pemberitahuan Expor Barang (PEB) ou nia mai ho Ro nia mai ho invoice.
Nune’e Alfandega kobra taxa ba estadu, ne’e bazeia ba buat sira ne’e, presiza dokumentu legal, tinan produsaun mak tinan 5 liu husi progresaun maibe kareta sira ne’ebe tama mai ne’e, mai ho dokumentu sira hanesan ne’e, Alfandega bele prodúz bazeia de’it ba sira nia dokumentu.
Armindo mos esplika ba Neon Metin katak konaba kareta Indonesia nian mak lakon, no deskonfia ema lori mai Timor, ne’e kompeténsia Polisia Indonesia nian, sira mak presiza halo kontrolu, se tama mai territóriu Timor-Leste, komunika ho Polisia Indonesia, hodi bele hetan númeru mesin, no partai polisia Timor bele halo check point, ou bele mai Alfandega atu bele check data base, iha Diresaun Nasional Transporte Terestre nian, nune’e bele detekta ema nia kareta ne’e.
Tuir Alfandega nia dadus konaba kompañia faan kareta no motor iha Timor-Leste mak Motor Bery Auto Timor, Oki, City Auto.
Lei númeru 60/2011 muda ona ba lei 64/2022 ida ne’e konaba artigu 1, artigu 2, artigu 3, artigu 4 ko’alia konaba tipu kareta sira ne’ebe atu tama, kareta sira atu tama mai ne’e ho kondisaun tenke di’ak. Iha lei foun 64/2022 kondisaun tenke di’ak, nia ano produsaun tenke tinan 5 produsaun tinan 2018 bele tama mai Timor, no tinan 2017 labele tama mai Timor
Iha lei Artigu 1, 2, 3, hateten katak se ita ba halo servisu iha rai li’ur no eskola iha rai li’ur, nia sosa kareta tau nia naran ona iha ne’eba liu ona fulan 12, nia iha direitu atu mai Timor-Leste. Lei ne’e hateten katak, nia data ida husi tinan lima ne’e la kona. Maibé ba kareta sira ne’ebe durasaun liu parese mai Timor suporta ba Ministeriu Sosial hanesan ambulansia ou kareta sira ne’ebe tama parte kareta antik ne’e la kona.
Diretor Armindo mos esklarese katak sasán importasaun ne’ebe liga ho bisnis, tenke hetan lisensa husi SERVE ho Ministériu Turizmu.
Kazu husi akontesimentu ba vítima NB bainhira halo viazen ba Kupang, bainhira Neon Metin halo konfirmasaun ba nia, katak kareta refere nia hola iha kompania Bandidu Kualidade, ho informasaun ne’e Neon Metin halo konfirmasaun ho Kompania Bandidu Kualidade iha Rai Kotu, Tasi Tolu, maibe nain ba kompañia refere lakohi hatán ka fo entrevista ho Neon Metin.
Iha karta Termu da Verifikasaun ne’ebe NB simu husi Bandidu Kualidade, informa katak kareta ho kondisaun diak no la iha problema ho kondisaun kareta.
Husi referénsia media Indonesia nian ne’ebe sira públiku iha internet husi Kompas.com relata katak Tentara Nasioal Indonesia (TNI), husi Satuan Tugas Pengaman Perbatasan (Satgas Pamtas) Indonesia ho Timor-Leste, konsege hapara kareta ilegál husi Timor-Leste ba Indonesia, ho marka Mazda tipu RX5 (https://regional.kompas.com/read/2022/12/23/094949778/satgas-pamtas-gagalkan-penyelundupan-rangka-mobil-dari-timor-leste-pelaku). Publikasaun refere akontese iha loron 23 Dezembru 2022.
Iha mos notísia husi Detik News iha tinan hirak liu (2016), katak Polda Metro mos konsege hapara kareta ilegál husi Indonesia tama ba Timor-Leste. Iha kazu ne’e hatudu katak Polisia sita kareta hamutuk 5 ne’ebe manda mai Timor-Leste.
Iha notísia ne’e hateten katak hatama kareta ilegál ba Timor-Leste komesa hahú husi tinan 2010, ne’ebe tuir dadus katak iha veiklu rihun tolu ne’ebe tama mai Timor-Leste, ne’ebe deskonfia rezultadu husi aktu krime. Kareta ne’ebe hatama ilegál mak hanesan kareta ho marka Suzuky Carry 3, kareta Suzuki APV 2.
Informasaun ne’ebe publika iha media Indonesia mos katak kazu kareta ilegál tama Timor-Leste, tanba ema Indonesia sira ne’ebe halo kréditu ba kareta no sira la iha kbiit atu selu hotu, nune sira oferese ba ema seluk ne’ebe lao tuir prosesu normal, hodi manda mai Timor, hodi faan ilegál iha ne’e.
Kareta sira ne’ebe Polda Metro Jaya sita mak kareta 13 ne’ebe baze iha Jawa Weste, ho marka Toyota Rush, Honda Jazz, Avana no Mitsubishi Colt
husi CNN Indonesia ne’ebe publika iha 11 Fevereru 2021, mos publika katak Polisia kaptura ema sira ne’ebe hatama motor ilegál liu atus ba Timor-Leste.
Polisia husi Java Leste (Jawa Timur) deteta katak iha motor atus resin husi asaun krime hodi lori mai Timor, no konsege kaer ema nain 5. Husi investigasaun ne’ebe Polisia Indonesia halo katak suspeitu hetan benefísiu husi asaun ilegál total Rp. 50 juta ($5000 resin) kada fulan no deskonfia iha kareta liu ona atus ida resin mak hatama mai Timor-Leste.
Bainhira kaptura suspeitu ne’e, hatudu faktus katak iha motor 76 ho marka oin-oin, kareta 7 ho tipu pick up, truck 3, 5 mobile no laptop rua.
