Home Meio Ambiente Ai-kameli 200 Hektares Resin iha Lore Governu La tau Matan no Barak...

Ai-kameli 200 Hektares Resin iha Lore Governu La tau Matan no Barak Mak Mate Ona

1351
0
Ai-Kameli nebe abandonadu iha Lore. [Foto: Juvinal | 04.06.2024]

Reportajen Juvinal Cabral dos Santos

Aikameli ne’e uluk matak loos iha 2018 bá kraik ne’e matak hanesan Ai-laran fuik maibé husi 2019 mai ate agora barak mak mate ona, Aikameli iha área Lore tomak bele dehan kuaze 200 hektares liu mak iha ai potensiá Aikameli.

Jose Monteiro hanesan Tekniku Husi Ministeriu Agrikultura no Direcao Geral das Pescas Departamentu Conservacao dehan, iha tasi ibun Lore nian ba área Aikameli iha Ahiru ne’ebé mak potensiál tebes iha Lore Parke Nasional Nino Konis Santana Espesiál iha Lore Primeiru nian ne’ebé Aikameli ne’e barak la halimar.

Jose Monteiro Hanesan Tekniku husi Ministeriu Agrikultor no Direcao Geral das Pescas Departamento Concervacao. [Foto: Juvinal | 04.06.2024]

“Husi tempu beiala sira nian to’o ohin loron ita ukun aan, maibé Governu liu husi Sekretáriadu Estadu Floresta no mós diresaun Floresta la tau matan entaun ai hirak ne’e komesa mate ona, ai barak mak mate tanba la iha atensaun husi husi Governu relevante primeiru governu ate Governu agora.” Dehan Jose Monteiro iha fatin turizmo  Sescko Chaylor Sandalwoo Resort 31/05/2024

Nia dehan estadu la tau matan, fó hanoin katak ai kameli sira ne’e moris ho orijinál ka naturál, la’os ema mak kuda, iha teoria Floresta ninian esplika katak distansia husi tasi ibun 500 metru bá laran ne’ebé mak tasi nia iis sei to’o iha ne’eba tuir teoria Floresta ninian Aikameli iha fatin nee. Maibé realidde iha Lore Parke Nasional Nino Konis Aikameli ne’e moris metru ida husi tasi ibun bá laran.

“Tan ida ne’e mak Espesiál tebtebes ho hanoin katak liu husi Informasaun ida ne’e ami sujere bá média Públika bá média hodi nune’e Governu da-sia bele fó atensaun proteje liu husi arame tarak ka atu nune’e Aikameli sira ne’e mantein nafatin para bá oin ne’e ita nia oan ne’ebé mak estudu iha universidade karik sira halo peskiza to’o iha ne’e.

Tanba mundiálmente iha Tasi hotu-hotu ka mundu hotu sira ne’e labele moris so kuda mais ne’e tenke dook husi distansia 500 ninian, maibé iha Lore moris to’o iha tasi to’o iha tasi ibun neeba”

Reprezenta komunidade ne’e sujere bá governu da-sia liu husi Sekretáriu Estadu Floresta no diresaun jerál Floresta oinsá rona no tau atensaun area Aikameli iha parke Nasional Espesiál iha Lore primeiru tanba ne’e realidde la’os ema mak kuda.

“Ita boot sira haree katak ohin loron tinan rua tutuir malu ne’e Aikameli barak mak mate hotu tanba Mudansa Klimatika, bailoron naruk ne’ebé mak afeita demais la iha ai balun ne’ebé mak hodi hanesan mahon bá sira entaun sira ne’e kuaze mate hotu ona,” tenik Jose

Aikameli ne’ebé mak dadaun isin ona, seguransa husi Guarda Floresta minimu tebes ema na’in haat de’it nia labele kontrola husi Tchai tama  to’o tasi ibun Lore nian, iha Informasaun balu ne’ebé mak foin tama mai Watsap katak ohin iha Tchai ema naok Aikameli kuaze 10 ka 20 resin ne’ebé mak ninia diameter ne’e boot no isin ona maibé la iha seguransa husi Governu liu-liu Guarda Floresta, entaun ema naok hotu Aikameli.

Tan ida ne’e Aikameli ne’e pas parte husi riku soin Timor-Leste nian, mais Governu Ministériu relevante la tau matan bá ida ne’e entaun oinsá mak bele moris ho dignu.

“Aikameli mak ne’e ita haree ho matan, ema deskonesidu sira mai tá bosok hanesan ne’e hodi haree ai ne’e karik isin ona, sira buka tempu halo seguransa bá malu hodi mai tesi faan subar. Foin semana liu ba ita nia Guarda Floresta iha leten neeba besik Lospalos sira konsege kaer balu-balu, maibé ida ne’e la sufisiente, tan ida ne’e ha’u sujere no rekomenda bá Ministériu Agrikultura liu husi Sekretáriu Estadu Floresta ninian atu aumenta tan Guarda Floresta.

Husu mós SEF no diresaun Floresta atu haleu rede bá Aikameli iha fatin parte tasi ibun Lore ne’e, tanba fatin ida ne’e potensiál tebes no espesifiku iha mundu tomak.”

Jose Monteiro haktuir Aikameli iha ne’e lo’os duni tenke presiza konserva didi’ak, ne’e importante tanba iha fatin seluk ka mundu seluk laiha so Uniku iha Timor no Lore 1 de’it mak Aikameli bele moris iha tasi ibun, tan ne’e rekomenda liu husi komentáriu ida ne’e hato’o no publika bá SEF diresaun jerál Floresta atu tau matan espesifiku bá Aikameli ho tenkeser haleu ho arame paru-paru no tenke seguransa lorloron iha ne’e masimu, nune’e bele asegura no proteje espesie ne’e nia montate ka volume ai ne’e labele lakon menus.

“Husi Aldeia Vailana kuaze Aikameli tomak tama to’o iha Aldeia Tchai ho Titilari nian ne’e moris ho naturál la’os ema mak kuda ne’e, desde ita nia beiala sira to’o ohin loron la’os ema mak kuda iha ne’e ha’u hanoin ita labele konta hun hira maibé iha ne’e rihun.”

Peskizador ne’e konta Area Aikameli boot liu iha Timor ne’e iha Timor ne’e nia bele hatete katak iha Lospalos Espesiál iha Lore no mós husi Com nian tama to’o Tutuala nian, loloos ne’e governu iha obrigasaun atu tau matan tanba ne’e nia bele dehan hanesan Icon Timor nian ne’ebé mak moris orijinál la’ós ema mak kuda ka muda husi rai seluk mai kuda iha ne’e.

“Nu’udar korpu guarda floresta ami iha misaun ida tenke kontrolu másimu maske ami nain tolu deit maibe ami halo orariu hodi loro-loron ami hala’o patrollamentu no monitoriza iha dalan Lore ba Lospalos atu bele asegura rikusoin sira no atividade ilegal sira ba merkadu no ba fatin seluk” dehan Guarda Floresta Mario da Costa ba jornalista sira iha nia rezidensia Aldeia Noelata 31/05/2024

Corpu Guarda Floresta, Mario da Costa. [Foto: Juvinal | 04.06.2024]

Guarda floresta esplika uluk maluk Modesto deit labele kobre hotu ba ai laran sira entaun ema kasa no sabadu-sabadu ema fa’an na’an laku iha merkadu Lospalos maibe iha tinan 2021 rekruta tan sira mai hamutuk ho nia, sira nain 3 esforsu hamutuk agora minimiza uituan atividade ilegal ona

“Ita hare’e iha merkadu ema la fa’an ona na’an laku no na’an rusa iha merkadu no atividade tesi ai  ilegal hanesan ai kualidade mudial ne’e balu-balun sei lakon maibe iha loron 25 Maiu tinan ne’e, ami konsege kaptura ema ida iha dalan Trans nian besik Lospalos, ema ne’e husi parte Lori nian lori ai kameli atu fa’an iha merkadu mais ou menus kilograma 70 ka 80 hanesan ne’e tamba se  sira lori barak entaun prezudika sira. Sira foti barak liu ita toman kaer lori ba tribunal hodi tuir prosesu ba komarka konforme juis sira nia desizaun.” Tenik Mario da costa

Nia hatutan Mudansa Klimatika iha duni maibe iha Parque ne’e iha parte marina iha tasi ibun lori ai parapa no  sira balun mate, hare’e mos iha Laivai mos barak mak mate kauza impaktu klimatika no balun mate tamba kauza sosiedade balun seidauk iha koñesementu ambiental, soe plastiku arbiru entaun mota lori ba tasi laloran baku ba ai parapa sira nia oan mate lobele hotu entaun agora ai horis ne’e menus.

“Iha tinan 2021 rekruta ami hodi destaka ami mai iha Lore, atividade da-uluk mak ami tama sai aldeia no suku fo sensibilizasasun kona ba rikusoin no ai horis, animal proteizidu sira ba komunidade sira maibe sira nia karakter maka seidauk mudansa katak sente animal sira moris rasik no ai horis sira moris rasik afinal ne’e fonte rendimentu ba nasaun nia dezenvolvimentu. Maske korpu guarda floresta iha Lore ami nain 3 de’it maibe ne’e laos ami nia obstakulu, ami esforsu nafatin halo sensibilizasaun, monitorizasaun no patrollamentu hodi kontrolu sirkulasaun atividade ilegal iha Lore.”

Mario hateten iha Lore aplika regulamentu UNTAET nian iha artigu 17/2006 bandu ema labele tesi ai, artigu 19/2000 dehan labele tesi ai iha area protezida sira, iha mos artigu 14/2017 koalia kona ba regime jéral floresta ninian no mos ba fali artigu 6/2020 ne’e kona ba protesaun biodiversidade Parque Nasional Nino Conis Santana nian tamba ne’e sensibilizasaun ne’e lao nafatin atu nune’e komunidade sira muda karakter hodi proteje rikusoin lolos.

“Se ita hare’e deit ba mina to’o tempu hotu, la iha rendimentu ida atu troka ida ne’e tamba mina rai rendimentu ne’ebe inrenovavel ne’e duni wainhira estadu investe barak ba biodiversidade aban bainrua biodiversidade ne’e maka sei fo rendimentu ba ita. Oinsa maka ema fo rendimentu mai ita liu husi ai Kameli sira, Governu tenke halo programa barak liu ba ita nia sosiedade sira kuda ai kameli iha sira nia kintal ka knua rasik atu nune’e aban bainrua troka fali rendimentu ne’ebe la iha ona.” Dehan guarda floresta

Informasaun ne’e jornalista sira rekolla liu husi atividade media tour ne’ebé  organiza husi Asosiasaun Jornalista Timor Lorosa’e (AJTL) servisu hamutuk ho Oxfam iha Timor-Leste no hetan fundu husi Oxfam Hongkong, hodi kobertura kona ba mudansa klimatika iha Postu administrativu Lore munisipiu Lautem.

Print Friendly, PDF & Email

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here