Hakerek nain Higino Guterres
Iha diskusaun públiku barak, ema sempre ko’alia kona-ba kazu korrupsaun sira ne’ebé investiga tiha depois iha prosesu tuir mai lakon tiha. Ezemplu, kazu sira ne’ebé popular tebes iha públiku hanesan kazu roo haksolok, set top box RTTL no seluk tan. Kazu sira ne’e durante nonok iha dalan klaran, ikus mai lori ema lalais foti konkluzaun ida dehan katak Kawan Amankan Kawan.
Liafuan Kawan Amankan Kawan ne’e dalabarak prega ba instituisaun hanesan CAC. Maibé, tuir loloos, atu to’o ba konkluzaun hanesan ne’eba, ita presiza komprende didi’ak sistema judisiál iha ita nia rain. Ita presiza observa ho kle’an risku atu hamosu Kawan Amankan Kawan loloos ne’e iha ne’ebe. Serake iha duni CAC ka iha fatin seluk. Signifika katak, problema nia hun ka risku ne’e iha CAC ka iha autoridade seluk?
Sistema judisiál iha ita nia rain hatudu katak, prosesu atu diriji investigasaun kriminál ba krime korrupsaun ne’e, la totalmente CAC iha kompeténsia másimu no independente atu halo investigasaun. Katak, CAC la hanesan ho KPK Indonesia ne’ebé ema barak sempre uza hodi halo komparasaun. KPK nia poder investigasaun ne’e independente no prokurador hamutuk kedan ho sira halo akuzasaun.
Iha kontekstu sistema judisiál Estadu Timor-Leste nian atuál CAC ne’e diferente ho KPK. Iha Timor-Leste, CAC so bele halo investigasaun, bainhira hetan delegasaun kompeténsia kazu husi Ministériu Públiku (MP). Katak, MP mak iha kompeténsia másimu liu atu diriji prosesu investigasaun kazu korrupsaun. Sé MP mak la delega kazu, CAC labele halo investigasaun (inkeritu). Ezemplu iha tinan 2026 ne’e, CAC hetan evokasaun kazu husi MP hamutuk 52 no la iha delegasaun kompeténsia kazu foun ba sira.
Sistema no faktus ida ne’e hatudu katak, prosesu atu diriji invetigasaun kriminál ba kazu korrupsaun, liu-liu determina suspeitu, halo akuzasaun ba tribunál sira, hotu-hotu iha autoridade sentrál MP nia liman. CAC nia kompeténsia investigasaun kriminál ne’e to’o de’it iha halo investigasaun téknika. Katak, CAC nu’udar entidade koajuvador iha servisu investigasaun ne’ebé atu rekolla de’it provas dokumentu, materiál, dijitál, inkeritu ba ema no seluk tan, hafoin ne’e konklui relatóriu finál investigasaun nian, remesa fila ba MP. Nune’e prosesu ba oin ne’e MP mak hatene ona.
Entaun, iha pratika baibain, iha situasaun rua mak dala barak akontese no ita presiza hatene. Primeiru, bainhira MP la delega kazu ba CAC, entaun prosesu kazu sira la la’o duni. Segundu, kazu delega ba CAC to’o investigasaun konklui, maibé bainhira fila ba MP, kazu bele arkiva tiha iha ne’eba. Iha situasaun rua ne’e mak halo kazu sira bele nonok iha dalan klaran.
Entaun, iha kontestu ida ne’e, ita atu husu: risku atu mosu korrupsaun ka “Kawan Amankan Kawan” ne’e iha instituisaun ida ne’ebé? Pergunta loloos ne’ebé presiza husu kona-ba progresu trata kazu sira la’o ka la la’o ne’e iha MP ka iha CAC?
Iha esplikasaun ida ne’ebé belun ida dehan: “bainhira kazu delega ba iha CAC, investigadór sira iha obrigasaun atu kumpre praju konklui investigasaun no sira la iha kompeténsia atu arkiva kazu. Maibé iha prosesu investigasaun nia laran, MP iha kompeténsia bele evoka fila-fali kazu no bele arkiva tiha sein rajaun ne’ebé klaru”.
Bazeia ba situasaun sira hanean ne’e, públiku bele komprende ona katak, MP mak autoridade sentrál ne’ebé iha kompeténsia másimu atu diriji no kontrola prosesu kazu korrupsaun hotu. Signifika sira mak bele determina kazu la’o ka la la’o, to’o iha ne’ebé mak para. Tanba ne’e mak, bainhira kazu la to’o tribunál ka nonok iha dalan, públiku akuza CAC hodi prega interpretasaun ida “Kawan Amankan Kawan” mosu iha ne’ebá ne’e sala.
Entaun husi esplikasaun ne’e, bele konklui katak, risku boot liu atu mosu korrupsaun iha prosesu sira trata kazu korrupsaun ne’e poténsia liu iha Ministériu Públiku, tanba iha ne’ebá mak podér prinsipál atu diriji prosesu investigasaun. Sira mak delega, sira mak evoka, sira mak arkiva no sira mak akuza.
Faktus sira ne’e hotu, loloos tenke mosu ona iha ita nia hanoin no hamosu ona pergunta kritiku ida katak: sistema atuál ne’e bele garante duni integridade institusionál iha MP ka lae?
Se resposta la klaru, entaun diskusaun kona-ba reforma sistema justisa tenke hahú husi ne’ebá. Tanba sein kontrolu, check and balance no transparánsia ne’ebé forte, podér ne’ebé konsentra iha fatin ida de’it iha MP sei lori risku ba korrupsaun ka Kawan Amankan Kawan.
