Reportajen David da Costa
Relasiona ho Prokuradór ida husi Ministériu Públiku (MP) ne’ebe maka servisu iha Prokuradór Jerál Republika (PJR) halo asédiu seksuál hasoru joven feto ida iha kareta laran, ho ida ne’e Asosiasaun HAK kondena maka’as aktu asediu seksual ne’ebe prokuradór komete ida ne’e parte violasaun Direitus Umanus, violasaun ba ema vulneravel sira.
Vise Direitór dahuluk Asosiasaun Hak, Antonino de Limas, dehan, atu hatete primeiru aktu ne’ebé prokuradór komete, aktu ne’e realidade akontese ona, ne’e aktu ne’ebé pesoal tenke responsabiliza ba ninia aktu ida ne’e. Bainhira kazu ne’e viral tiha mak depois hetan informasaun balun ne’ebé hatete, kazu ne’e loloos fulan Maiu, vitíma ne’e tama ona iha JU’S sira fó asistensia legál.
Prosesu ne’e lori ba Ministériu Públiku, maibé ho tempu kleur la hetan resposta husi Ministériu Públiku, Prokuradoria rasik la foti medidas to’o ikus prosesu la’o nusa seidauk hatene. Maibé atu dehan hanesan prokuradór ne’e ema ne’ebé uluk servisu iha area defende Direitus Umanus tenke hatudu imajen di’ak hanesan defensór Direitus Umanus, hatudu imajen di’ak hanesan ema ne’ebé servisu iha area judisiariu ida.
Tanba ne’e sira hala’o kna’ar iha ne’eba ne’e loloos tenke do’ok husi aktu sira ne’ebé la di’ak, no aktu sira ne’ebé karik la’ós parte rua konsentimentu ne’e violasaun, ho ida ne’e kazu ne’e tenke halo investigasaun ne’ebe kelan atu nune’e bele hetan justisa.
“Mai ita hatete tenke halo investigasaun halo prosesu to’o Tribunál nune’e iha serteja parte rua ne’e hetan justisa,”Dehan Vise Direitór dahuluk Asosiasaun Hak, Antonino de Limas, iha Edifísiu Hak Farol, Sexta 1/08.
Nia haktuir, iha parte rua bele ida-idak ho nia versaun rasik, maibé ne’e Tribunál mak sei deside, mas hanesan organizasaun ne’ebe maka dala barak servisu ba iha direitu umanus kondena maka’as hahalok prokuradór nian ne’ebe halo asediu seksual iha fatin publiku ne’ebe hasoru ema n vulnerável sira.
“Hanesan pesoal lori organizasaun nia naran atu hatete ita kondena aktu sira ne’ebé komete ba parte violasaun Direitus Umanus, violasaun ba ema vulneravel sira,” Asosiasaun HAK kondena hahalok prokuradór.
Nia dehan, atu hatete loloos de’it HAK ne’e uluk prokuradór ne’e mos hala’o kna’ar iha Hak tempu naruk nia laran, to’ok ikus prokuradór mos sai hanesan Direitór no HAK ne’e nia hanesan membru nafatin. Maibé atu hasai nia husi membru ne’e dezisaun koletivu, mas kona-ba kazu asediu seksual iha publiku ne’e ema ida tenke responsabiliza nia hahalok ne’e.
“Maibé ligadu ho kazu ne’e ida-idak responsabiliza ninia aktu, ha’u hanoin dalan loos ne’e mak ba tesi iha Tribunál, ita husu prosesu sira la’o ne’e nafatin liu dalan ne’ebé legál, dalan ida loos ne’e mak tesi iha Tribunál,” Tenik nia.
Tanba ne’e ba maluk sira ne’ebé servisu iha area judisiariu ne’e loloos atu fó asistensia legál, atu fó apoiu ba maluk sira ne’ebe vulneravel karik sira hasoru problema ne’ebé atu hetan justisa, hala’o kna’ar ho di’ak hatudu komportamentu di’ak, atu bele apoiu maluk sira kbiit la’ek ne’e atu hetan justisa ba kualkér kazu ne’ebé ema vulnerável hasoru.Vise Direitór dahuluk Asosiasaun HAK, Antonino de Limas, (Foto-David)
