Home Analisa Mundu Sei La Haluha Austrália Nia Negosiasaun Ne’ebé Bobar no Bosok Timor-Leste

Mundu Sei La Haluha Austrália Nia Negosiasaun Ne’ebé Bobar no Bosok Timor-Leste

500
0
Foto: Antonio Dasiparu

By Bernard Collaery – Tradusaun Carla Chung

Saida mak Canberra halo ba Timor-Leste ne’e grave tebes – nune’e iha sírkulu legál internasionál marka Austrália nia hahalok ne’e nu’udar hahalok bosok-teen ida.

Iha tempu ami fila ba Cambridge iha inísiu tinan 2014 husi Den Haag depoizde esperiénsia ne’ebé halo moe boot tebes bainhira haree no rona Austrália nia prokuradór jerál no sira nia ekipa balu ne’ebé hatudu sira nia hirus no hasai lia-fuan hodi defende Austrália nia hahalok ne’ebé laloos iha Dili. Ami nia Líder Advogadu, Dom Elihu Lautterpacht QC, peritu/espesialista lei internasionál, sesante juiz adhoc ba Tribunal Internasionál, ho idade 84, no iha ninia relatóriu ikus, husu ha’u nia garantia katak ha’u mós haree ona Profesor Austrália James Crawford, SC, iha momentu balu hatuun nia ulun ka hakruuk bainhira prokuradór jerál ko’alia. Eli admira tebes ho James no haree ho atensaun didi’ak bainhira James ba tuur hamutuk ho Austrália nia ekipa.

Dala balu – dalaruma James la’o halilmar ba Eli nia kuartu serbisu iha Herschel Road hodi ko’alia no halo diskusaun kona-ba kazu refere, no ‘ad referendum’. Eli konsidera James nu’udar ema matenek, tantu nu’udar kolega di’ak tempu naruk mós nu’udar alunu ida. Eli ho nonook fó nia opiniaun ba vaga ne’ebé mak sei iha ba banku Tribunal Internasionál. Xanana Gusmão, Timor-Leste nia Primeiru Ministru momentu ne’eba, mós asegura ona katak ninia governu no nasaun Lusophone sira seluk nia apoia, no problema sira iha fatin ketak ida no ami hotu iha esperansa katak iha tempu badak sei hatudu ka hili James ba pozisaun ne’e. Momentu ne’e nune’e duni.

Eli nia preokupasaun katak Austrália nia prokuradór jerál no ninia ekipa husi Ministériu Públiku no Departamentu Relasaun Esterior momentu ne’e defende buat ida ne’ebé mak labele atu defende ho prínsipiu ne’ebé mak ajente intelijénte no diplomátika sira uza, prinsipiu ne’e mak, “la konfirma ka nega”.

Eli nia liafuan baa ami nia ekipa iha loron ne’eba hanesan ne’e:

“Iha kazu ida ne’e marka sala. Ida ne’e hanesan hahalok esploitasaun intimadasaun no genosida nia rohan mak ne’e. Ita haree hanesan katak ida ne’e bele aplika iha Nuremberg ba nasaun sira ne’ebé ema okupa ne’ebé hamlaha tebes. James hatene ida ne’e, ita labele aumenta tan tátika hodi evita sai nu’udar maxim legal (legal maxim) ida. Buat hirak ne’e laiha fatin iha ajudikasaun.”

Eli aumenta ho liafuan moruk: “ida ne’e hanesan insulta ba prinsípiu intensaun di’ak sira hodi kesi prosesu arbitrazen internasionál.”

Eli serbisu ona ho Australia nia ekipa legal internasionál ne’ebé lidera husi prokuradór jerál Lionel Murphy, QC no eminente prokuradór jerál Mauriec Byers, QC, durante Austrália hasoru dezafiu iha tinan 1970s ba teste nuklear iha Pasífiku. Alende James, Eli hakfodak ho Austrália nia advogadu internasionál sira nia hahalok ba saida mak sira halo iha Denhaag. Nia lamenta katak: “Laiha tan ona dalan ba Austrália hodi sai husi ne’e alende husu deskulpa no kasu sala.” Tantu Eli no James laiha ona iha mundu ne’e. Advogadu na’in rua ne’e iha integridade internasionál ne’ebé di’ak tebes.

Problema ne’ebé iha nafatin ba Governo Koligasaun mak hahalok hirak ne’e internasionalmente sala no mai ho memoria naruk ida no mos iha ninia konsekuénsia. Ba Austrália kazu ne’e iha konsekuénsia rua. Ida primeiru ne’e mak pregunta kona-ba reparasaun ba estragus ne’ebé mosu ona. Maibé triste tebes, ba razaun hirak ne’e seidauk bele loke ba públiku, Austrália fiar katak sira asegura ona Timor-Leste nia aseitasaun hodi “husik de’it ona mezmu la satisfas.”

Ba daruak nian mak, separadu husi obrigasaun prinsipál, ida ne’e sei la’o nafatin no involve Austrália nia rekoñesimentu katak Austrália involve ba aktu ne’ebé internasionalmente sala. Ida ne’e inklui konseitu ne’ebé mak la iha diferensia husi ida ne’ebé mak aplika iha Tribunal Kriminal Internasionál no iha ita nia tribunal lorloron, ita bele hanaran hanesan aseitasaun ba hahalok ne’ebé laloos no rekoñesimentu katak sei la repete tan.

Governo Koligasaun la oferese buat ida, hodi rejeta halo konfesa, subar iha lei nia kotuk ne’ebé falha ona hodi blokeia opozisaun ne’ebé ses aan ladiak no ho alegasaun prejuisaun ba seguransa nasionál ba tentasaun kesi tribunal ho hahalok ne’ebé mak labele fó kulpa.

Governu ne’e nia hahalok ba ema Timoroan sira grave teb-tebes tuir lei internasional katak Australia hetan marka, iha sírkulu legal internasionál iha capital rai seluk nu’udar, estadu pária, bosok iha nivel internasionál, hakruuk fila-fali iha tempu Libertasaun nia laran depoizde tinan barak halo kolaborasaun ho Indonézia, hodi na’ok husi Timoroan nia nasaun kiik ne’ebé kiak, bosok tuir dalan halo tratadu negosiasaun taka falta ho laran di’ak. Stigma ida ne’e sei la hotu, no to’o iha tempu bainhira iha aseitasaun no husu deskulpa tuir nivel nasionál ba Timoroan sira no ba komunidade internasionál, ida ne’e hanesan eransa ne’ebé mak la furak ba Austrália nia halo lei-na’in sira hodi moris hamutuk ho buat hirak ne’e.

Dalan hodi sai husi ne’e aprezenta rasik nia aan ba Primeiru Ministru sesante Julia Gillard iha tinan 2012. Se karik nia mak hetan akonsellamentu ho di’ak, Gillard sei iha tempu ne’ebé mak naton hodi halo investigasaun. Maibé labele ona, ida ne’e sei konsidera nu’udar hahalok ne’ebé laloos no ladi’ak no hakat sai liu tia lei serbisu intelejen 2001 nian. Bainhira laiha ICAC Federal, dalan ne’ebé loos liu hodi responde mak liu hosi komisionáriu polísia federal ho espíritu no mós aten-barani. Komunidade internasionál sei komprende momentu ne’ebá hodi nune’e bele hamenus estragus ne’ebé afeta ba Austrália nia reputasaun iha nivel internasionál.

Atu hanoin fali katak Xanana Gusmão, eis belun husi Austrália, fornese ba PM Gillard kanselamentu ho konfidensiál ba tratadu ne’ebé mak hala’o ho bosok hodi pondera fila fali Austrália nia polítika iha rai-liur ne’ebé mak laiha kompeténsia no laloos durante iha Alexander Downer nia tempu.

Mezmu Austrália ho hahalok hanesan ne’e, Primeiru Ministru Gusmão ho matenek tebes adia tia prosedimentu públiku hasoru Austrália ba tempu barak iha fulan hirak nia laran no iha tempu hanesan Kevin Rudd no tuir mai Gillard serbisu makaas hodi asegura vaga kazual ida ba Austrália iha Konsellu Seguransa ONU nian. Gusmão hamutuk ho Indonézia nia prezidente Susilo Bambang Yudhoyono ne’ebé mak laran di’ak hanesan hirus hamutuk ba asaun esforsu hirak ne’e. Ida ne’e sai hanesan esperiénsia ida ne’ebé mak halo kontente bainhira haree ba estadista maduru halo asaun mezmu iha provokasaun ne’ebé mak lamerese halo husi Austrália. Sei lembra ba ida ne’e ka lae?

Tuir Austrália nia lei doméstika, advogadu sira bele fó konsellu ka sai hanesan asesoria hodi kontra lei bainhira hasoru prosedimentu dixiplináriu nian ka bele aat liu tan ida ne’e. Bainhira hetan akuzasaun ba hahalok sira hanesan ne’e, advogadu ne’ebé prátika lei sei buka hodi halo plea/ “konfirma ka nega’ ne’ebé bele fó risku ba insulta ne’ebé boot liu tan. Iha funsionáriu públiku balu kaer sertifikadu ba prátika nu’udar advogadu ne’ebé ita hatene involve no partisipa ona ba halo tratadu, kontamina sira nia koñesimentu ho probisaun kontra fraude nu’udar norma lei internasionál (jus cogens), tenke hasoru asaun dixiplinár husi sira nia Konsellu Advogadu sira. Sira hatene ida ne’e. Hanesan sira ne’ebé mak partisipa iha birokrasia nia laran, sira sei hasoru, iha tempu ida, estragus ba sira nia reputasaun bainhira karik lekar ho didi’ak kona-ba hahalok ne’ebé vitalmente importante tebes ba ajénsia. Ida ne’e laós de’it ba membru koligasaun iha Kanbera mak tauk atu hetan divulga ba.

Ida ne’e hanesan insulta ba estadu de lei hodi haree governu ne’ebé korruptu kontinua fó serbisu ba ema sira hanesan ne’e. Ita bele imajina kalae kualkér advogadu komérsiu sira buka kualifikasaun nu’udar espesialista ida iha tribunal oin hato’o ho CV ho rekamasaun “Fó konsellu ba WA Inc. no estabelese akordu tributáriu komplexu bazeia ba taxa portu nian.”

Ida ne’e mak hanesan imkompeténsia no bosok tuir instituisaun ba halo polítika koligasaun esterior, ninia ezemplu mak daudaun ne’e halo ba Timor-Leste, katak sira balu ne’ebé mak partisipa malorek ona reklama aan nu’udar “peritu/ espesialista” … maibé iha tempu hanesan tautauk hela katak sei laiha audit públiku ba sira nia peritu ne’ebé mak sira reklama ba ne’e. Ema ne’e espera katak iha jerasaun foun ida ba asesor polítika esterior ne’ebé mak iha integridade iha Canberra ne’ebé mak reza lor-loron hodi halakon tia orden tuan sira.

Iha tempu hanesan, Austrália ne’ebé halai eskola hamriik mesak de’it iha klase oin, la iha moe, la sente sala no sai objetu hodi hetan insulta ne’ebé mai husi Beijing ba Washington, ba Oslo, ba London, ba Jakarta, ba Honiara, ba… legadu husi koligasaun ida ne’e sai hanesan era ne’ebé mak laiha prinsípiu teb-tebes iha Austrália nia istória polítika to’o agora.

Ita deve liafuan deskulpa ba Timoroan sira no ba mundu. Karik iha tinan 2022 sei lori salvasaun?

  • Bernard Collaery hanesan advogado Canberra no adviser legal iha tempo barak ba Governu Timor-Leste nian. Nia agora dadaun hetan prosekusaun husi governu Australia katak halo konspirasaun nebe kontra lei Servicu Intelegensia 2001 nian. Nia author ba livro “Oil Under Trouble Water” ne’ebe hakerek kona ba istoria negosiasaun governu Australia ho Timor-Leste nebe mak immoral.

Artigu original publika iha 30 Dezembru 2021: https://johnmenadue.com/world-wont-forget-australias-duplicitous-dealings-with-east-timor/?fbclid=IwAR0RcilB1m4oYdDudQ13WafqkSuEHMP4CisdizO0BjPGW5XmZg7CLBV-ies

Print Friendly, PDF & Email

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here