Reportajen Silvino Freitas
Komunidade aldeia Lumutou suku Katrai-Leten Postu Administrativu Letefoho Munisipiu Ermera, hahú tesi nia kafé, hodi kuda fali mahek no talas tanba impaktu husi udan-been ne’ebé halo mudansa kada tinan, halo kafé folin no produsaun mós menus.
To’os nain ba kafé Gabriel Soares de Deus hateten produsaun kafé ne’e fa’an iha fulan 3 de’it, maibé kuandu hotu iha fulan 9 laiha ona, tanba ne’e sira tesi hotu tiha kafé hodi kuda fali mahaek, talas no aifarina.
“Kada tinan de’it mak ami haree de’it kafé, kuaze iha tinan 5 ne’e kafé nia folin ne’e tuun, tanba ne’e ami tesi tiha kuda fali mahaek no mahaek ne’e uluk ne’e ami haree buat ne’e ladi’ak maibé ikus ne’e nia folin di’ak liu fali iha merkadu entaun ami kuda mahek mak di’ak no fasil atu kuda no hamos nia benefisu ne’e la to’o tinan 3” dehan Gabriel iha hela fatin aldeia Lumutou suku Katrai-Leten, (21/02).
Nia dehan, durante ne’e ami tetu ona mahek maske fatin tetu mak ami laduun hatene, maibé uluk iha tinan 2 liu ba ne’e ema buka produtu mahek ne’e to’o iha ami nia hela fatin, tanba ne’e ami sente katak ida ne’e mak diak liu, nune’e ami tesi hotu kafé no kuda fali mahek.
“Komparasaun folin kafé ho mahek ne’e uluk mahek kuandu habai maran kilo ida 35 sentavu bele sae to’o $1.25.00, folin estandar seidauk loos no kafé nia folin tuun, ho folin ida hanesan ne’e halo ami komunidade Ermera ne’e konfuzaun, kafé ne’e ami mak nain maibé la’ós ami mak hatene kedas, maski CCT mak hola maibé folin ne’e ema estranjéiru mak fó fali folin tanba ne’e ami tesi kuda fali buat seluk” nia esplika.
Sorin seluk komunidade Rosa de Deus haforsa katak, kafé nia folin tuun nia valór mai ami laiha ona entaun tenke buka dalan seluk hodi hetan osan, tesi tiha kafé hodi kuda fali talas mahek nee nia folin di’ak kada tinan no kafé ne’e nia folin ne’e tuun sae hela de’it neebé ba ami senti ne’e todan.
“Ami nia oan sira mós eskola husu osan beibeik mai ami maibé ho folin kafé ida hanesan ne’e entaun ami tenke buka fali dalan seluk liu husi mahek no talas nee too fulan 8 no 9 ne’e nia isin ona no ami faan ne’e iha karon ida $6 no $7 saku ida dehan Rosa iha nia hela fatin Lumutou, (21/02).
Nia dehan, iha tinan uluk kafé nia folin di’ak iha 35 too 38 sentavu kafe bele folin maibé dadaun kafé balun la fuan tan, no kuu tiha hetan mak karoon 2 too 4 nee de’it, dadaun ne’e folin entre talas no mahek hanesan de’it talasa saku ida $5 no mahek folin tuun maibé nafatin hamoos no hein too folin di’ak mak bele faan.
“Klima mos la hanesan dalaruma loron maka manas liu no dalaruma mos udan-been menus ida ne’e mos fo impaktu ba produsaun kafe, kuandu udanbeen di’ak entaun kafe mos di’ak, udan been la di’ak ne’e halo kafe mate no laiha fuan maran hotu nia lamenta”.
Xefe Aldeia Lumutou Abel de Deus hateten, iha aldeia Lumutou populasaun 80 resin maka tesi ona kafé hodi kuda fali mahek, tanba kafé neebé folin ladi’ak durante ne’e komunidade sira sempre hatoo preokupasaun folin kafé nee mai ami no kafé ne’e folin ne’e menus ona entaun sira tesi tiha.
Entretantu Alberto Martins Guterres responsabel Uniaun Agrikultura Ermera (UNAER) hateten, iha munisipiu Ermera UNAER uza politika ida kona-ba uza rai integradu, tanba ho folin kafé ne’ebe tuun sae ne’e fo impaktu boot no folin kafé nee laós Timor mak desidi maibé nee mai husi merkadu internasionál.
“Kafé sira tuan ai-mahon mós tuan invesde tinan-tinan aumenta kuantidade kafé, maibé hamenus fali kuantidade, entaun komunidade balun hanoin la hetan tesi tiha kafé kuda fali mahek maibé sira mós lahatene katak mahek nee dalaruma nia folin mós bele tuun fali tanba mai husi merkadu ida neebé temporariu de’it”, dehan Alberto iha nia knaar fatin Gleno Ermera, (23/02).
Nia dehan tan, iha ermera ema dehan kiak fulan 9 no riku fulan 3, maibé ho politika uza rai integradu nee bele minimiza ki’ak fulan 9 bele riku iha fulan 12 tomak, nunee bainhira tesi kafé bele kuda fali buat seluk hanesan mahek talas no hahan neebé bele han no fa’an iha merkadu hodi sustenta ekonomia familia nian. “Mudansa klimátika ne’e prejudika produsaun kafé no mahek, tanba iha ermera ne’e fulan maiu ne’e udan tenke para ona maibé udan nafatin iha maiu too agostu entaun produsaun kafé la diak nomós kafé nain labele halo kolleta nia bele iha kafe nia hun mós labele aproveita kafé tanba mudansa klimátika, kona-ba mahek kuandu udan laiha”.
