Home Notisia Relatóriu Sensu 2022 Hatudu Rekursu Umanu ho Espesialidade Agrikultura no Ekonómia Sei...

Relatóriu Sensu 2022 Hatudu Rekursu Umanu ho Espesialidade Agrikultura no Ekonómia Sei Menus

3221
0
(INETL) hamutuk ho parseira ajénsia dezenvolvimentu Nasoens Unidas hasai foto hamutuk. [Foto: Silvino | 14.05.2024]

Reportajen Silvino Freitas

Institutu Nasionál Estatístika Timor Leste (INETL) hamutuk ho parseira ajénsia dezenvolvimentu Nasoens Unidas sira, hala’o lansamentu ba relatóriu sensu tinan 2022 ho tematiku 6, husi relatóriu sensu ne’e hatudu rekursu umanu Timor Leste barak liu mak iha area nogosiu ho administrasaun espesialista iha agrikultura no ekonomia sei menus tebes, nune’e totál populasaun Timor Leste nian foin-sa’e mak okupa ho 70%.

Prezidente INETL Elias Ferreira haktuir, relatóriu tematiku ba sensu 2022 nian ne’e servisu hamutuk ho parseiru sira hodi prodúz relatóriu sensu nian ne’ebé foku ba tematiku 5 maka Fertilidade, Mortalidade, Migrasaun, Projeisaun Populasaun, Edukasaun no Evaluasaun ba Sexu no Idade, nune’e iha relatóriu 5 ne’ebé sei iha prosesu elaborasaun, produtu sensu ne’ebé hala’o durante fulan ida nian ne’e hamosu produtu 4 ne’ebé konsege publika.

“Relatóriu ikus mak sensu fo fila fali ne’ebé hala’o uluk ona iha 2010 no 2015 sensu fo fila fali ne’e sei lansa fulan oin iha nivel nasionál to’o postu administrativu sira, dadus ne’e ita foti husi populasaun nune’e dadus sira ne’e ita fo fila fali ba sira atu sira bele halo planu iha kada suku, sensu fo fila fali ne’e iha indikadór 12 ne’ebé liga ba edukasaun saúde asesu ba eletrisidade bee moos stock animál ho ida ne’e bele halo komparasaun ba sensu 2015 atu hatene dezafiu avansu, nune’e bele halo fali planu ba tinan oin” dehan prezidente INETL Elias Ferreira iha salaun Ministeriu Finansa, (14/05).

Nia dehan tan, relatóriu husu sensu ne’e hatudu ema asesu ba edukasaun seidauk lao tuir nia idade tanba tuir loloos grupu idade tinan 5 to’o 11 tama ona ba ensinu baziku maibé realidade sira ne’ebé hela area remotas dook husi eskola ho distánsia naruk nune’e sidadaun sira tama ba eskola bazika ne’e iha idade tinan 15 no 16 ba leten, maibe husi rezultadu relatóriu ne’ebé hatudu ita iha rekursu ne’ebé di’ak tebes tanba iha Ph.D ne’ebé 400 resin.

“Maibé ita haree ba programa ne’ebé sira foti ne’e maioria mak bisnis no administrasaun, area agrikultura no ekonomia menus tanba ne’e mak dalabarak ita sei presiza espesialista sira agrikultór no ekonomia, bisnis ne’e barak liu maibé ita nia bisnis la la’o falla ne’e iha ne’ebé nune’e kada minisiteriu tenke haree ida ne’e, tuir sensu ne’e hau haree ita nia rekursu nee di’ak ona” dehan Elias Ferreira.

Fatin hanesan Ministra Finánsa Santina Cardosso dehan, relatóriu tematiku ba sensu populasaun ne’e importante tebes tanba sei sai indikadór di’ak ba progressu ne’ebé alkansa ona ajenda globál ba objetivu dezenvolvimento sustentabel nian, nune’e resensiamentu sensu ba populasaun no uma kain sai ona programa nasionál governu nian ne’ebé jere diretamente husi INETL ne’ebé sai mós parte husi Ministériu Finansa nian, enkuantu Timor-Leste nu’udar nasaun ida ho populasaun foin-sa’e maka barak liu iha Azia, ho foin-sa’e sira okupa liu 70% husi totál populasaun.

“Sensu ikus liu mak iha tinan 2022 liu ba depois tinan 2 ita komesa prodúz relatóriu tematiku sira, ohin hatoo katak ita foin prodúz relatóriu tematiku 5 maibé relatóriu tematiku seluk maka sei prodúz tan, hodi fo ba públiku bele asesu, hamtuk ita halo sensu ba dala 4 ona 2004, 2010, 2015 no 2022 no tuir rekomendasaun husi komisaun estatistika nasoen unidas nia ba oin sensu sei halo kada tinan 10 nune’e iha tinan 2032 mak foin halo fali sensu ba populasaun no uma kain nian, tanba ne’e dadus ne’ebé ita prodúz relatóriu tematiku sira ne’e sei uza ba tinan 10”, dehan ministra finansa Santina Cardosso iha salaun Ministeriu Finansa ai-tarak laran.

Nia esplika tan, husi dadus sira ne’ebé iha ona nafatin iha peskiza ki’ik sira hodi bele valida dadus ne’ebé rekolla ona husi sensu 2022 nian, nune’e mós dadus ne’ebé rekolla husi ezersisiu sensu ne’ebé halo ona di’ak ba governu atu bele halo planu hodi halo alokasaun orsamentu kada tinan nian ba dezenvolvimento iha seitor hotu hotu iha area tematika idak-idak nian, sai mós fontes informasaun kona-ba idozu ema eskola populasaun feto no mane no seluk tan.

“Saúde inan nian sai mós prioridade ba saúde iha nasaun ida ne’e, fertilidade kontinua tuun maskí ohin hatoo husi koordenadór UN resident katak maskí tuun maibé sei as kompara iha rejionál, ne’e hatudu katak ita presiza servisu di’ak liu tan, atu bele garante saúde inan no oan ne’ebé iha kualidade moris ne’ebé di’ak liu tan” dehan Santina.

Governante ne’e fundamenta liu tan katak, tuir mai governo sei lansa tan sensu fo fila fali ne’ebé sei hatudu kondisaun kada suku ekonomia saúde edukasaun no sosiál hodi sira presiza hatene hodi sira bele aloka sira nia planu inklui polítika públika governu nian, nunee bele responde situasaun kada suku no uma kain idak-idak nian liu liu populasaun nian, iha sensu 2022 situasaun pos covid-19 taxa partisipasaun labarik nian menus nune’e presiza tua atensaun ne’ebé di’ak, ho rezultadu ne’ebé di’ak maka partisipasaun labarik feto iha eskola as liu labarik mane sira.

Print Friendly, PDF & Email

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here