Hakerek nain Berta Antonieta
Iha ami-nia dada-lia iha Oecusse iha 2019, tia Martina konta kona-ba prosesu naturál hodi soru tais. Ba nia ho nia feto maluk sira, prosesu soru dala ruma lori tempu naruk, bele to’o fulan. La’os de’it prosesu soru, maibé halibur matéria orgániku hodi prodús kór sira mós lori tempu ne’ebé naruk liu. Tia Martina ho nia feto maluk sira, gosta tuur hamutuk, soru tais, halibur kór orgániku sira hanesan, kinur, malus tahan, liis mean, no tahu metan hodi kahur, balun habai maran no bele prodús kór. Prosesu produs kór naturál de’it bele han to’o semana. Nia gosta soru tais, ba nia, foti tempu ba soru hodi mama malus no dada-lia ho nia feto maluk sira kria amizade ne’ebé kle’an hanesan parte ida husi produsaun arte iha tais ne’e rasik. Durante luta ba ukun rasik an, feto sira ne’e mak hamriik iha liña frente, rai segredu sira, fó an ba mate, no kaer kilat iha ai-laran, nune’e mós prezerva sira-nia arte kulturál (Tilman, 2020).
Imajen 2: Patterns designs by Timorese women
Tais la’ós de’it hanesan fonte ba moris subsisténsia ba feto sira, maibé tais mós nakonu ho valór kulturál ne’ebé forte, tais baibain uza ba tesi lia, ba lia mate no lia moris no oferta ba bainaka sira. Iha 2021, Tais hetan rekoñesimentu husi UNESCO hanesan patrimóniu kulturál Timor-Leste nian, ne’ebé urjentimente presiza salva guarda (UNESCO, 2021). Maibé, iha tinan sira tuir mai, tais no soru nain sira hasoru dezafius oioin, liuliu bainhira sira-nia obra kulturál hetan apropriasaun husi empreza hena no programa empoderamentu feto ne’ebé koko inklina feto sira sai forsa traballu ho saláriu mínimu. Ita presiza nota katak, Timor-Leste agora daudaun iha prosesu inísiu ba integrasaun iha korente merkadu globál.
Apropriasaun Kulturál no Korente Merkadu Globál
Bainhira ita ko’alia kona-ba Korente Merkadu Globál, dala barak ita-nia imajinasaun ba kedas empreza rai li’ur sira, ho kapitál boot, mákina avansadu ne’ebé prodús sasán ho folin baratu iha nasaun sira iha globál súl hodi esporta ba merkadu mundiál. Maibé asuntu ida-ne’e la’ós simplesmente hanesan divizaun entre globál norte no globál súl, ka lokál versus internasionál. Iha kazu barak, rai na’in sira rasik mak koko atu apropriada ka foti símbolu kulturais sira ba produsaun masál no fa’an ho presu baratu ka karun, iha rai laran no rai li’ur.
Figura 3. Kompañia Raya Tex hatudu ezemplar husi tais print sira. Photo husi : Raya Tex nia pajina Twitter
Ezemplu foin lalais mak “Tais Ready to Wear” ne’ebé prodús husi kompañia Raya Tex, kompañia ne’ebé komesa imprime dezeñu tais sira ba hena baratu ho montante masál. Obra artístiku kulturál ne’ebé homan no soru husi feto sira uza tempu naruk no materia naturál sira, agora bele troka ho de’it imprime masál dezeñu tais nian ba hena baratu
Ezemplu segundu mak kompañia Mahanaim, ne’ebé hetan suporta husi Market Development Facility (MDF) – programa dezenvolvimentu Governu Australia nian, ne’ebé nia objetivu atu kria merkadu no empodera feto sira liuhusi programa ne’e. Produtu ida husi kompañia ne’e mak “tais print”. MDF deklara iha nia website katak, programa ne’e foka ba kria manufatura hena iha Timor-Leste, no fornese oportunidade ba abilidade empregu no servisu ba populasaun iha área rurál no sidade, no maioria foka ba feto (Mahanaim, 2020)
Mezmu Mahanaim deklara katak kompañia ne’e tuir regulamentu ba produsaun ho étika no intensaun di’ak hodi ajuda feto sira hetan rendimentu, asuntu ida-ne’e ita presiza haree uza lensa krítiku liu, sera ke empoderamentu refere salva duni feto sira, liuliu feto sira iha área rurál?
Figura 4. Kompañia Mahanaim nia ezemplar ropa produz husi husi tais print. Photo husi : Mahanain nia pajina Instagram
Antes privatizasaun ba rai eziste, iha parte barak iha mundu, rai hanesan propriedade koletiva ka komunál, no feto sira foti papél sentrál iha produsaun ai-han, hena, no ai-moruk sira. Rikusoin husi rai hirak ne’e fó feto kontrola ba nia meius subsisténsia rasik, no garantia independénsia ekonómiku husi mane. Prosesu soru tais ne’e hanesan prátika ida ne’ebé fornese valór autonomia ba feto nia tempu no fó fatin ba sira atu hatudu obra arte hanesan rezultadu husi ai-horis sira ne’ebé sira kuda iha rai refere.
Produsaun tais print ne’ebé instante hafraku tais orijinál, tanba tais print mai ho presu baratu liu, no fim obriga feto soru na’in sira hodi hatun presu tais orijinál, mezmu soru tais ne’e rasik servisu todan no han tempu kuaze fulan barak. Ho nune’e, indiretamente produsaun tais instante ne’e rasik hadau rendimentu subsisténsia feto soru tais sira nian, harahun rede komunitária feto sira nian ne’ebé depende ba soru tais hanesan arte rituais koletiva.
Ho produsaun masál tais print nian, obra tais nu’udar arte koletiva feto sira nian sei dudu sees husi merkadu, to’o ikus, soru na’in sira sei lakon koñesimentu tradisionál ba produsaun tais orijinál ne’e rasik tanba sira sei la prátika tan ona. Ida-ne’e ezemplu konkretu oinsá apropriasaun kulturál, ida ne’ebé kolen no kosar been feto sira nian lakon iha kompetisaun merkadu ba kriasaun hodi sasán baratu ba merkadu globál.
Tuir saida mak peritu ba reprodusaun sosiál Silvia Federici salienta, “aspetu violentu husi akumulasaun primitiva akompaña ho faze globalizasaun kapitalista, inklui atualmente, demonstra husi dudu sees tia toos na’in sira husi sira-nia rai, no hatuun feto sira, hanesan kondisaun nesesária ba ezisténsia kapitalizmu iha tempu barak nia laran” (Federici, 2017:13).
Kapitalizmu haketak feto husi meius subsisténsia tradisionál no transforma sira sai traballadór ho saláriu mínimu iha merkadu nu fin feto sira hasoru exploitasaun dupla.
Saida mak sei akontese ba soru nain sira?
Iha tinan kotuk, Governu Timor-Leste esforsu aan hodi buka dalan integra ba merkadu globál. Iha Agostu 2024, Timor-Leste ofisialmente tama ba membru WTO no sei esforsu nafatin hodi sai membru ASEAN iha tempu badak. Ho asesu ba merkadu globál, laran tauk ida mak ne’e saida mak sei akontese ba soru nain sira? Se karik iha ona lei propriedade intelektuál, se nia direitu mak estadu sei proteje? Sera ke lei ne’e proteje obra intelektuál no patrimoniu kulturál ou proteje kompañia ne’ebé esplora obra kulturál ne’e?
Feto soru nain sira ne’ebé ho dedikasaun no orgullu tomak ba kriasaun husi obra kulturál sei sai marjinalizadu bainhira sira-nia obra ema seluk foti no komodifika husi kompañia boot sira ne’ebé iha orientasaun ba akumula lukru. Iha tempu hanesan, maske kompañia hanesan Mahanaim no Raya Tex hatudu ba públiku katak sira fornese kampu traballu no empodera feto lokál, estadu presiza foti asaun polítika ruma hodi proteze propriadade kulturál hodi fó fatin ba feto sira atu kontinuamente iha asesu ba rai no prodús sira-nia obra, hodi nune’e prezerva prátika arte kulturál ne’e atu labele lakon.
Iha parte seluk, karik iha futuru, estadu fó duni protesaun ba tais iha sistema kapitalistiku ida-ne’e, produtu orgániku bele hetan valór aas liu no bele karun liu duke tais print. Pergunta tuir mai mak, sé mak sei sai nain no oinsa nia lukru sei fahe? Ou tais nafatin sai hesan produtu kulturál no arte subsisténsia?
Bibliografia :
Federici, S., 2017. Caliban and the Witch — Women, The Body, and Primitive Accumulation New York: Autonomedia
Figure 1–3, 4,10 and 11 Soares, B., 2020. Tais Weaving Process. Photograph. In: Rede Soru Nain. [online] Available at: https://www.facebook.com/RedeSoruNainTL [Accessed 23 Nov. 2024]
Media, K.C., 2016. Krisdayanti dan Raul Lemos Jamin Tais ‘Printing’ Tak Matikan Tais Tenun. Kompas.com, [online] Available at: https://entertainment.kompas.com/read/xml/2016/12/11/115300710/krisdayanti.dan.raul.lemos.jamin.tais.printing.tak.matikan.tais.tenun [Accessed 26 Nov. 2024].
Mahanaim Garments, 2020. Market Development Facility Report. [online] Available at: https://marketdevelopmentfacility.org/wp-content/uploads/2020/05/Partner-FS_Mahanaim-080420.pdf [Accessed 26 Nov. 2024
Pereira, T., 2020. Women of Timor-Leste: Unyielding in the Fight against Oppression and Violence. Asienhaus Blickwechsel, [online] Available at: https://www.asienhaus.de/aktuelles/blickwechsel-women-of-timor-leste-weavers-of-memory/ [Accessed 23 Nov. 2024]
RayaTexTL, 2016. Tais Ready-to-Wear. Photograph. [online] Available at: https://x.com/RayaTexTL/status/801804100291543040/photo/3 [Accessed 25 Nov. 2024]
UNESCO, 2021. Tais, Traditional Textile. [online] Available at: https://ich.unesco.org/en/USL/tais-traditional-textile-01688 [Accessed 25 Nov. 2024].
