Reportajen David da Costa Gusmao
Reprezentante Diretór Prestasaun Sauded Dr. Nilton Do Carmo da Silva hateten Tuberkulozu (TBC) hanesan problema boot saúde publika nian iha nasaun Timor-Leste, tanba husi fundus doblak hatudu katak kada tinan timoroan sofre Tuberkulozu mais ou menus 6 mill.
“Iha azia Timor-Leste mos sai hanesan numeru mortalidade no mos mobilidade ho Tuberkulozu (TBC) ne’ebe maka’as, ita haree iha dadus tinan 2019 ne’ebe relata iha 2020 husi fundu doblak hatudu katak kada tinan timoroan bele sofre Tuberkulozu mais ou menus liu husi 6 mill,” dehan Dr. Nilton iha Hotel Novo Turizmu Lesidere, Segunda 09/08.
Nia haktuir husi 6 mill ne’e, mais de mill ne’ebé hetan mortalidade ho mobilidade ne’ebé aas presiza duni Ministériu Saúde no mos parseiru dezenvolvimentu sira, atu hamutuk la’ós atu hapara maibé hamenus moras tantu liu husi ninia tranzmisaun no mós bele kura moras ne’e rasik.
“Moras ida ne’e aas tanba iha fatór sira ne’ebe ita haree no deteta kazu ne’ebe sei menus, husi dadus ne’ebé mak ita iha, ita foin atinje numeru 40%, seluk mós, ita haree pasiente sira rasik mak hasai osan iha sira nia bolsa, hodi ba halo tratamentu, iha númeru ne’e hatudu katak, 83% ida ne’e sei aas tebes,” nia esplika.
Nia salienta moras TBC mais afeta ba iha maluk sira ne’ebéé mak iha nivel médiu mai kraik, ho númeru ida ne’e hatudu katak, maluk ho kbiit laek barak afeta , ida ne’e hatudu 83% ne’e sira barak liu hasai sira nia osan ba iha tratamentu.
“Iha númeru seluk, ita haree katak, númeru ne’ebé vulneravel ba TBC sei aas hanesan sira ne’ebé iha fuma sigarru no alcohol, husi númeru ne’ebé mak konta TBC iha uma laran. Ita presiza tau atensaun oinsá maka iha familia ida iha TBC no ita bele eduka no fó hanoin sira lala’ok oinsa bele hapara meius de tranzmisaun nian,” nia hateten.
Nia dehan Ministériu Saude presiza haforsa sistema referral husi fatin ne’ebéé iha fasilidade saúde sira no ba saúde sira seluk, tanba ida ne’e fatór ida ne’ebéé importante bainhira identifika no labele husik de’it, tenke halo tratamentu ne’ebéé adekuadu ba pasiente ne’e rasik.
Tuir Dr. Nilton katak kapasidade rekursu umanus no mos kapasidade atu halo testu, presiza serbisu hamutuk atu mellora liu tan sistema ida ne’e, hodi bele hamenus númeru hira ne’ebe sei aas
