Home Entrevista Esklusivu JU,S: Adia Julgamentu ba Richard Dascbach, Ne’e Tribunal La Justu ba Vitima...

JU,S: Adia Julgamentu ba Richard Dascbach, Ne’e Tribunal La Justu ba Vitima Sira

541
0
Richard Daschbach akompana hosi membru PNTL iha Tribunal Oecusse (Foto: AP/Oki)

Konsultoria Juridiku Sosial (JU,S) mak empreza sosial ida establese iha 2017 ho misaun atu suporta hametin dereitus umanus iha Timor-Leste no mos nasaun seluk, liu hosi hadiak enkuadramentu legal ho aproximasaun legal. JU,S nia vizaun mak atu implementa solusaun sistemiku hodi promove dereitus umanus atu nune’e fo impaktu positive ba ema nia moris, inklui empoderamentu ema nudar individu, grupo, no komunidade, atu sira efetivu liutan partisipa iha dezenvolvimentu nasaun nian. JU,S konsidera sira nia an nudar organizasaun ida hosi setor privadu mak non-lukrativu fo apoio legal pro-bono (gratuita).

Maria Agnes Bere mak sosiu nain ida ba empresa sosial JU,S hamutuk ho sosiu nain 2 seluk. Nia halo tiha ona akompanamentu besik, durante tinan 3, hamutuk ho ninia kolega sira, ba kazu violasaun sexual ba labarik mak akontese iha Topu Honis ne’ebe involve Richard Dascbach, eis-Padre SDV, nudar arguido. Foin dadaun, 24 Maiu, loloos ne’e akontese ona prosesu julgamentu ba kazu Topu Honis nian, maibe Tribunal dala ida desidi adia prosesu julgamentu ba kazu refere. Hamutuk ho ida ne’e, Tribunal adia ona kazu ne’e dala 3. Liu hosi servisu JU,S nian Maria Agnes haree katak Tribunal seidauk hatudu sira nia seriedade no halo tuir prosesu loloos justisa nian no konsidera katak ida ne’e la justu no fo terus liutan ba vitima sira. Tuir mai Entrevista Exklusivu mak Neon Metin halo ho Maria Agnes liu hosi WhatsApp.

Neon Metin: Adia prosesu julgamentu bebeik signifika saida ba vitima sira? JU,S hanoin Tribunal la justu iha kazu ida ne’e? Se los, la justu oinsa?

Maria Agnes: Signifika terus. Signifika matan-been. Besik tinan 3 ona hosi data rejistu denúnsia ba dala ikus. Audiénsia ajenda ba dala 3 ona. Kada vez sira hetan notifikasaun atu mai Tribunál, ne’e loke fali sira-nia kanek, sira hetan esperiensia dala ida tan terus ne’ebé sira hetan.

Ho simples, la justu. La justu ba vítima rasik, la justu ba sira-nia família.

Tribunál no Ministériu Públiku foin hatudu dala ida tan katak sira sei falla hodi asegura vítima sira-nia direitu no dignidade. Vítima sira la’ós objetu hosi Ministériu Públiku atu prontu bainhira de’it Tribunál hakarak rona sira-nia deklarasaun. Ministériu Públiku tenke asegura katak sira-nia interese sei konsidera iha prosesu tomak, no esforsu atu hatudu ida-ne’e ba Tribunál. Tribunál hanesan fatin ida-ne’ebé Timoroan hotu tau laran atu hetan justisa no lia-loos. Maibé se Tribunál labele kaer metin prinsípiu ida-ne’e, ita atu lori justisa ba iha-ne’ebé?

Neon Metin: Tribunal nia desizaun adia julgamentu ne’e situasaun covid, estadu emerjensia no serka sanitaria. JU,S haree justifikasaun ida ne’e razoavel ka lae? Se la razoavel tanba sa lae?

Maria Agnes: Justisa tenke la’o nafatin mezmu iha tempu COVID-19. Dekretu Prezidente Estadu Emerjénsia reitera ida-ne’e ho momoos.

Ami la nega katak iha duni difikuldade oin-oin atu halo movimentasaun, maibé ema hotu-hotu tenke hakruuk ba Tribunál nia notifikasaun no tenke prontu atu koopera ho justisa. Ne’e mak Estadu Direitu ne’ebé ita harii iha rai ida-ne’e ho raan no kosar-been.

Mezmu ho difikuldade, Tribunál iha kapasidade atu haruka ninia juís no intérprete, Ministériu Públiku bele mós asegura prokuradór titulár kazu bele mai desloka iha Oecusse no ekipa JU,S mós bele. Aviaun semo dala 3 iha fulan-maiu, ró mós mai, maibé ekipa defesa hili atu la uza transporte sira-ne’e.

Haree hosi deklarasaun Prezidente Autoridade Sr. Arsénio Bano nian ba Lusa katak arguidu no defeza nunka mós husu lisensa atu bá Oecusse ka organiza rasik meiu transporte espesiál ruma.

Arguidu ida-ne’e iha medida koasaun – nune’e nia iha obrigasaun atu hela iha uma no labele halo buat seluk. Nune’e nia disponivel iha kualkér tempu bainhira Tribunal bolu. Tanbasá mak nia la bele mai Oecusse? Advogadu hetan kontratu atu sai defeza ba kazu ida-ne’e, tanbasá mak sira la iha tempu atu mai Oecusse?

JU,S hakfodak loos katak Tribunál la haree realidade tuir ninia faktu sira hatudu ho klaru: defeza la mai tanba sira lakohi kumpre ho notifikasaun hosi tribunál, ne’ebé entrega ona fulan hirak liubá.

Neon Metin: Iha Komunikadu Imprensa laran JU,S hatete katak defeza halo pedidu ba Tribunál atu permite julgamentu kontinua la hó prezensa hosi arguidu. Pedidu ida ne’e hetan aseitamentu Tribunal nian ka lae? Se hetan aseitamentu, JU,S hanoin tanba sa Tribunal halo tuir saida mak desidi ona?

Maria Agnes: JU,S mós la komprende posizaun hosi Tribunál. Fallansu mós iha hosi Ministériu Públiku, ne’ebé la informa formalmente katak sira iha ona Oecusse no sei hein teste COVID-19 negativu.

Parese Tribunál konsidera katak tenke rona filafali arguidu tanba regra prosesuál katak depois loron 30 entre tempu audiénsia rua hosi julgamentu ida evidénsia la efikás ona. Maibé tuir loloos tanba rona ona deklarasaun dala ida hosi arguidu, ami hosi JU,S kompreende katak la iha devér hosi Tribunál atu rona fali arguidu (maibé ne’e direitu hosi arguidu), no tanba arguidu la marka prezensa tanba lakohi mai, entaun Tribunál bele kontinua julgamentu atu rona vítima sira.

Karik Tribunál konsidera katak nafatin tenke rona arguidu, mós bele iha solusaun simples loos ne’ebé Tribunál Oecusse bele halo: uza vídeu konferénsia hanesan Tribunal Suai halo ona semana hirak liubá. 

Neon Metin: Saida deit mak JU,S rejistu nudar violasaun regra prosesual? Keixa nebe JU,S hakarak hato’o atu manan saida ka fo efeitu saida ba kazu ida ne’e?

Maria Agnes: Tempu to’o ona atu autór judisiál tenke iha hahalok ne’ebé ho nível profisionál aas tebes no aplika lei ho hanesan, la haree ba pozisaun hosi arguidu. Ita foin selebra restaurasaun independénsia ba dala 19. Fiar metin katak besik ho tinan 20 bele duni ezije profisionalizmu no aplikasaun regra hosi tribunál no autór sira hotu.

Dala barak ema la halo keixa tanba sei la iha folin, tanba la fiar katak sira-nia keixa sei haree ho seriu no ho imparsiál. Mós tanba loloos atu halo keixa ida hasoru faktu ida-ne’e sei la lori duni impaktu imediatu ba kazu ida-ne’e. Ema barak mós la halo keixa bainhira iha direitu atu “la hetan problema”.

Ami JU,S fiar metin ba sistema justisa iha Timor-Leste. Ami fiar katak Tribunál bele duni halo ninia serbisu la hali’is ba sorin ida, ami mós fiar kapasidade hosi Juís no prokuradór sira atu halo serbisu ho kualidade iha kazu ida-ne’e. Ami mós fiar katak defeza sira sei la uza manobra la étiku atu halo sira-nia serbisu.

Bainhira ami keixa ba orgaun fiskalizadór sira ami halo ho intensaun, tuir loloos, atu hatudu dala ida tan ami-nia konfiansa tomak ba sistema justisa.

Print Friendly, PDF & Email

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here