Reportajen Filomena & Umbelina
Mediana Alves Martins nuudar feto toos nain husi Grupu Horti we kinur, Munispiu Ermera hatoo Nia mensajem ba feto maluk sira tenke forsa hodi kria Mudansa ba Nia an Rasik, nunee, labele depente deit ba Mane ka tuur deit iha Uma hein deit labarik maibe tenke halo mudansa ruma.
“Hau hakraka mensanjen ba hau nia feto maluk sira keta dukur demais, hodi tuur deit iha uma no haree deit labarik maibe Ita feto mos, tenke forsa hodi halo mudansa ba Ita Nia rasik no labele depente demais ba mane maibe Ita tenke buka meius oinsa para bele kria netik servisu ruma ba ita nia an”, dehan Mediana ba Neometin iha kios matenek Manleu, tersa, 22/04
Feto toos nain ne’e haktuir tan katak, objetivu mai faan produtu iha kios matenek nian nee, tanba feira ne’e loke husi OXFAM iha Timor-Leste, no gropu Horti We Kinur hetan kontaktu husi OXFAM ho nunee, mak sira faan produtu iha kios matenek durante loron 2.
“Ami Mai faan profutu iha Fatin Ida ne’e tanba ami hetan kontaktu husi programa OXFAM nian, no iha fulan kotuk Liu ba ami hetan formasaun durante loron 3 kona-ba prevensaun ai-han lokal nian”, Nia esplika
Nia salienta, Ami kontente tanba Ida nee foin promeira vez mai faan iha kios matenek ne’e, no ami faan mos ba loja sira seluk iha Dili laran, no balun fali ami faan iha ami nia munisipiu rasik, no husi ami nia grupu ami iha produtu lokal sira mak hanesan, pickle, Bocxoi, moraco, forsikuti no Brinzela.
“Prosesu halo produtu hirak nee mak primeiru ami prepara butir no daan butir ba 10 minutu, depois tuir mai mak prepara modo hirak neebe ita hasai husi toos mai , Ita bele lori mai iha uma hodi Ita bele ense modo ba botir hirak neebe ita prepara nunee Ita bele prepara Nia likidu Sira”, Nia konta
Iha Fatin hanesan, Membro grupu IDOR Gaudensia Da Costa nuudar mos feto toos nain hateten, Produtu sira ne’ebe ami husi munisípiu Ermera lori mai faan iha kios matenek ne’e ami kuda iha tos laran depois ami produs mak lori mai tau iha ne’e. Maibe bain-bain produtu hirak ne’e ami faan iha merkadu lokal deit. Maibe ohin ami hetan oportunidade husi Oxfam Timor-Leste bele lori mai too iha kios matenek hodi faan iha ne’e.
” Produtu ne’ebe lori husi munisípiu Ermera mai faan iha kios matenek mak hanesan repoillu,ai-farina sona, hudi sona no rambutan. Produtu hirak ne’e ho presu ne’ebe diferensa.” Nia dehan.
Dezafiu ne’ebe durante sira hasoru mak bainhira tempu udan modo bele sai dodok hotu no repoillu seidauk fuan barak ne’e ema sosa hetan rendimentu diak oituan, maibé bainhira tempu repoillu banjir sira faan ema ladun sosa entaun faan baratu fuan neen $1 dolar deit.
“Pesoalmente loron ida hau faan produtu sira ne’e hetan rendimentu minimu $10 dólar másimu $20 dólar maibe depende ba sorte deit. Nia konklui.
Entretantu, antes ne’e, grupu Horti We Kinur hamutuk nain20 maibe barak Mak la ativu tanba preokupadu ho servisu seluk nunee iha deit membru nain5 Mak ativu neebe kompostu husi feto 5 Mane Ida no grupu no Grupu IDOR nee total hamutuk ema nain (15).
