Reportajen David da Costa
Realsiona ho infomasaun balun ne’ebé mak espailla iha média sosiál katak kama sira ne’ebé tau iha ospitál referál Eduardo Ximenes Baucau ferujen hotu, ho ida ne’e Ministériu Saude (MS) iha tinan ne’e prevene orsamentu hamutuk $5 milloes atu sosa ekipamentu sira hodi tau iha ospitál sira ne’ebé maka menus fasilidade
Diretór Jerál Servisu Kooperativos iha Ministériu Saude (DJAKMS), Narcisio Fernandes, hateten, relasiona ho vídeo balun ne’ebé mak viral iha média sosiál katak kama iha ospitál referál Eduardo Ximenes Baucau ferujen mak Ministériu Saude iha tinan prevene orsamentu hamutuk $5 milloes atu sosá ekipamentus tau iha ospitál sira iha Timor-Leste.
“Purvolta osan ne’ebé ami preve ba ekipamentu médiku kuandu kompletu loloos ne’e ami presiza $5 milloes, maibé agora dadaun ami presiza uluk $3 milloes, ne’ebé ami faze diskusaun agora dadaun ami hahú uluk ho kama ospital nia, ami prosesu uluk ida ne’e hamutuk $100 mill, depois seluk la’o tuir tan,”dehan Diretór Jerál Servisu Kooperativos iha Ministériu Saude Narcisio Fernandes ba Jornalista sira iha Palásiu Governu, Kuarta 15/04.
Nia haktuir, Ministériu Saude la’os foin mak atu planu maibé planu halo tiha ona iha tinan kotuk liu ba, tanba Parlamentu Nasionál sira tun halo fiskalizasaun indetifka katak ekipamentu lubuk ida mak kondisaun la di’ak iha Ospitál sira.
“Ministériu Saude la’ós foin planu, maibé planu kedas ona iha tinan kotuk, i ami tau osan i agora iha ona faze aprovizionamentu prosesu ba sosa, la’ós kama de’it maibé ekipamentu lubuk ida ne’ebé mak Parlamentu Nasionál sira vizita no idetifika inklui infus pump iha dengue nian no ekipamentu sira seluk inklui kama ba partus kle’ur ona, tama ida ne’e mak ami prevene osan ne’e para hahú kedas iha inisiu tinan kotuk ne’ebé ami planu no iha tinan ida ne’e ami prosesu tenderizasaun la’o hela” Nia esplika.
Tanba ne’e mak Ministeriu Saude prevene osan atu prosesu balun, la’ós dadaun hein katak iha tinan ida ne’e fazeadamente tenke resolve ekipamentu sira ne’e para bele fó servisu protidaun iha fasilidade Saude iha territóriu tomak, atu hatudu prestasaun servisu ne’ebé di’ak liu tan.
“Dala ruma ita boot sira média dehan katak foin maka hakfodak la’e, ami nia planu ne’e iha tinan hirak ba kotuk. Tanba ne’e ita la bele haree de’it ba kama maibé ekipamentu ne’e komprisivu, teste mós ekipamentu komprimisivu, ba iha likidus laboratóriu nian no mós ba iha ekipamentus médiku mós presiza, ita tenke haree apoiu no fornese orsamentu ba iha presentasaun ne’ebé mak di’ak ba ita nia komunidade sira,”nia subliña.
Maibé Kona-ba tenderizasaun agora iha hela prosesu hanoin ne’e aprovizionamentu sira nia servisu importante mak orsamentu iha para halo akizasaun. Maibé ekipamentu sira ne’ebe atu hola ne’e la’os ba iha Ospitál Baucau deit mas ba iha Ospitál sira iha teritoriu Timor ne’ebe falta ekipamentu.
“Tanba ne’e mak ita sei sosa kama purvolta 50 ne’ebé maka ami sei sosa faze primeiru depois faze tuir mai 50 kama atu responde, ne’ebé 50 lalais ne’e la.os ba de’it ospitál Baucau, maibé ita tenke haree mós ba ospitál referál sira seluk ne’ebé la bele haree de’it Baucau, Baucau paling kama ida rua mak aat, depende sira nesesidade, maibé seluk tenke ba iha ospitál seluk inklui sentru Saude sira,”nia afrima.
Tanba Sentru Saude sira mós balun ferujen tenke atensaun ba hotu sira. ne’ebe Ministra Saude Orienta ona iha tinan kotuk ne’e kedas atu fokus ba sosa ekipamentu sira ne’ebe maka balun aat no iha sentru saude sira ne’ebe menus ekipamentu.
“Tanba ne’e mak s Ministra orienta ne’e inisiu tinan kotuk kedas ami tenke haree para fokus ba ona ekipamentu médiku para apoiu di’ak liu tan, tanba ne’e mak prosesu la’o tiha ona kauze hahú kedas iha fulan kotuk, espera iha fulan hirak tuir mai ita bele realiza,”nia haktuir.
